A vadász : 5. fejezet - Visszatérés a Grimmauld térre |
5. fejezet - Visszatérés a Grimmauld térre
2006.07.08. 21:41
A jogok Sosket illetik meg.
Egy magányos motoros halad London felé. Nagyon gyors tempóban. 20 év körüli. Most hétfő este van, már korra reggel hagyta el azt a falut, ahol az elmúlt fél évet töltötte vissza húzódva távol a világ elől. Egyedül egy Vadóc nevű tizennégy éves fiút engedet magához közel. A kölyök kifigyelte, hogy mit csinál reggel és elkezdte utánozni. Az egyik reggel a kölyök a szokásos helyéről várta volna a gyakorlást, de fekete hajú férfi nem volt a tisztáson. A gyerek lassan feladta a reményt arra, hogy újra látja a titokzatos hosszú hajú fekete idegent, akit. Lassan két hete figyelt, minden reggel. Már vissza felé batyogot az ősei háza felé. Amikor az ányékból egy hangot hallott.
- Azt hittem ennél kitartóbb vagy. De ilyen könnyen feladod, akkor nem fogsz jutni semmire az életben.
- Nem adtam fel. Csak egy kicsit megéheztem. -erre a gyomra hangosan felkordult jelezve, a reggeli hiányát.
- Menjél haza és hagyj egy üzenetet a szüleidnek, hogy ne aggódjanak. Írd még azt is oda, hogy vacsorára otthon leszel. Addig megvárlak itt.
A kölyök akinek akkor még a nevét sem tudta, nagyon hamar megjárta a házig és a vissza vezető utat. Se ő, se kölyök nem tudta mi veszi kezdetét köztük. Azóta lassan négy hónap telt el és lassan több alakult ki köztük. Vadóc nagyon hamar az idősebb testvérének tekintette a fiatal férfit. Akit csak James néven ismert. A szülök, eleinte ellenezték a férfi irányba tanúsított érzelmeit, de amikor látták, hogy az örök mozgó fiúk esténként hulla fáradtan dől az ágyba és velük is normálisabb hangnemben, beszél, elfogadták. Az idő eközben rohamosan telt, közeledett a tanév kezdés időpontja akkor derült ki, hogy a kölyök a mardekáz ház 4kesei közzé, tartozik. Annyira elmerenget a Vadóccal való kapcsolatán, hogy mire észbe kapott addigra már Kedd reggel volt és el fogja érni a letérőt. Ahol le kell fordulni arra az útra, amelyik arra a bizonyos térre vezet Londonban.
A motoros még mindig veszélyes tempóban haladt London külvárosában. Egy fél órája haladt a külső részében Anglia fővárosának. Mikor kiért az egyik térre. Hirtelen megállt a motorjával. A ház, ami előtt megállt egy kiéget rom volt. Senki nem, mert még a közelébe sem menni. Valami távol tartotta onnan őket. A motoros kivett egy csokor virágot a csomagtartóból és levette a fejéről a sisakot. Oda ment a kerítés tetején lévő postaládához és kivette belőle a régit és az újat tette a helyébe.
- Otthonom, édes otthonom.
A mint a virág a helyére került. Visszaszállt a motorjára és tovább hajtott London belseje felé. Húsz perccel később már egy másik téren ált meg újra. Itt azonban már leállította a motorját, a sisakot. A táskája helyére tette sisakját és megállt egy pillanatra, hogy elmormolja azt a címet, ahonnan a levél érkezet.
- Grimmauld tér 12. -egy ajtó jelent meg a semmiből és kopogtatás nélkül benyitott rajta.
|